hát azért besűrűsödtek az események az elmúlt 1 hónapban! túl vagyunk az első családi pofaviziteken! Én kezdtem náluk és hát elég felemás volt, közel sem olyan nyegle mint az eddigiek semmi jó pofizás, semmi sallang, egyszerű komoly szigórú paraszt asszony, akit kisebb szívroham vitt el mikor meglátott h milyen magas vagyok. De végülis jól elbeszélgettünk azt hiszem szimpatikus voltam neki! 

Aztán jött a másik oldal egy jó nagy adag fekete levessel! anyám naná ki más! Apunak szimpi azok alapján amennyit beszélgetett vele! Zsófi kedveli aranyosak együtt anyu meg csak kummogot már napok óta! 

Hát ma végre kibújt a szög a zsákból! hát komolyan ilyen okfejtést! A király érzelmi fogyatékos volt, a pórel agyilag volt zokni, most meg egy törpét vagyis szte testi fogyatékost fogtam ki magamnak, mert itt az ő okos szép lánya és csak ilyen hülyéket fog ki magának! most komolyan!!!!!!!!????????? hogy van mersze ilyet mondani, hányszor szólt ellen a királynak aki lenullázott anyagilag és érzelmileg? egyszer sem! Hányszor szólt ellen a pórelnak aki lenullázott, idegileg, anyagilag érzelmileg?? egyszer sem! és most lenne pofája elvárni tőlem h elkergessem a Csabit aki egyébként jó lelkű rendes okos, művelt, udvarias jó dolgos imád engem meg a Zsófit is mert 15 cm el alacsonyabb és mert rövid a lába? HOGY LEHET VALAKI ENNYIRE KÉPMUTATÓ ÉS SZEMÉT????? VAN POFÁJA A ROBI RÜHE KURVÁJÁHOZ HASONLÍTANI MERT KIVÜLRŐL SZTE NEM ILLÜNK ÖSSZE???? 

na jó eddig sem volt igazán semmilyen anyai érzésem felé, de ezek után még annyi sincs, közöltem vele hogy jól tenné ha adna neki egy esélyt h megismerje milyen ember, mennyire más mint a többiek mennnyire jó lelkű kedves, önzetlen szeretni való! mert nem fogom csak azért ejteni mert neki nem tetszik! sőt azt is közöltem vele hogy mire elsőre találkoztunk engem már akkor nem érdekelt h mekkora, mert a lelke számított meg az esze! És nem izgatott a magassága vagy az alkata akkor sem most sem! 

Soha nem beszélt bele igazán az ilyen dolgaimba, most meg próbálkozhat ha azt akarja hogy többé ne álljak szóba vele! Mert nem érdekel mit mond, sem az hogy a Csabi milyen magas, ha a lelke olyan amilyenért 100 nő ölne h ilyen jó lelkű férfit találjon! és azt is megmondtam neki h ennek semmi köze a rózsaszín ködhöz a Zsófi mellett nem engedhetem meg magamnak h ködözzek fullra, és a vádat meg kikérem magamnak h csak azért h legyen valaki, mert akkor nem telt volna hetekbe h rábeszéljen az ismerkedésre, mert nem akartam senki! 

ha akartam volna már rég lett volna, és közöltem vele h nem fogok most már végig csókolni ezer varangyot hátha az egyik herceggé változik! mert nincs szükségem a hercegre fehér lovon, nem, nekem jó a béka is ha szeret igazán magamért, és elfogadja a lányomat, és őszinte és kedves! nem kell más! elmúltak a leány álmok! és ha megpróbálja megfúrni annak komoly következményei lesznek az biztos! 

egy biztos ez volt az utolsó beszélgetés amit arról voltam hajlandó folytatni hogy illik v nem illik hozzám a Csabi külső jegyek alapján! Azt gondolom hogy a királynál nem szóltak pedig egy érzelmi nyomorék volt, és kibeszélt a hátam mögött, egy szót sem szóltak egyedül léptem ki belőle! 

A pórelnál szintén oda engedtek az alkoholistához a kórházból pedig tudták h miket mondott, egy szót sem szóltak pedig látták milyenek az utolsó pillanatig békére intettek  h türjek! 

azt gondolom két ember vágta haza az életem és mind a kettő után lábra álltam innentől kezdve nincs joguk SENKINEK NINCS JOGA MEGMONDANI H MIT TEGYEK V NE TEGYE ÉS KIVEL!  és nem fogok senkit leírni a külső jegyei alapján! mert én már láttam a lelkét és nekem az a fontos nem más! Aki ezt elfogadja része lehet az életünknek aki nem annak kivül tágassabb ennyi!!!!!!!!!! 

Nos néha minden oly egészen más! Hát ez most nagyon más, elmúlt egy hónap meg egy hét és nem rohantunk haza egyikünk családjához sem, hogy jéh itt a csajom v pasim! Randizgatunk, vacsizunk, mozizunk és csak mostanában merült fel h mi lenne ha megismerném az anyját, mert úgy addig az én oldalam hallani sem akar az ismerkedésről amig le nem káderezem a másik oldalt alaposan, érthető okokból! 

No de milyen is volt ez az elmúlt hónap hát vannak nagyon jó és kevésbé kellemes élmények, talán az egyetlen komoly gondom az h kissé sóher, de most vett 1 milláért autót, gondolom ez érhető, kocsi vásárlás után én sem vidultam össze vissza és szórtam a pénzt, ehhez képest édes ajándékot kaptam pólot egyedileg tervezett matricával és tortát sütött nekem! hát ilyet sem kaptam még soha senkitől. Mi az ami tuti, nagyon jó zenéket, hoz nekem de nem bírtam még kinyögni neki h én imádok táncolni mégha itthon magamba is, szóval nálam a retro zene is alap, nem csak a rock! Vajon mennyire kardinális kérdés, h megint olyan pasim lesz akivel sem olvasni, sem filmet nézni, sem táncolni nem tudok megint mikor mind a 3 fontos nekem?  Nem szereti a filmeket amiket én, nem igazán olvas csak néha, és hát a tánc az van kicsukva mikor 160 cm.el még a vállam sem éri fel a kezével! Na de hova jártam én eddig táncolni? soha sehova senkivel, igazából akkor ez talán nem olyan nagy tragédia, és mi ami mellette szól?

Hogy okos nem tudok betelni az eszével, annyi szeretet van benne, hogy igazán becsületére válik egy férfinak, igazán tisztel próbálja úgy tenni a dolgokat h jó legyen nekem is neki is, hát h az ágyban istennőnek érzem magam mellette, mert minden együttlét egy kaland, és olyan fordulatokat hoz mindig h soha nem unatkozok mellette, már ha mellém ül izzok mint  aparázs!!! Igazán törödik velem, Zsófival is! Vajon számít ezek mellé, hogy retro bakelitekre rázom a seggem egyedül míg ő death metalra pogozik (teszem hozzá mert van egyénisége nem engem majmol mint az elődök)? Talán csak hetek óta az a bajom hogy nem tudom feldolgozni hogy elsőre ilyen jó pasit találtam pici de jó képű, stabil érzelmi és egzisztenciális alapokkal, aki tudja mit akar, és tudja milyen mikor áttaposnak rajta ergo nem tenne ilyet másokkal! Folyton azt érzem hogy próbálom megtorpedozni az egészet és folyton a hibákat keresem és az élő fába is belekötök, de nem tudok rajta fogást találni, mert mindig kibékít, azzal hogy úgy szeret és imád mint azelőtt még soha senki! Képes lennék csak azért kitorpedozni, mert furcsa ahogy áll mellettem egy hobbit méretével? Nem ez nem számít, mert érzem ahogy átölel rám néz és megcsókol h úgy szeret hogy azt tanítani lehetne! És én sem vagyok közömbös mert imádom ahogy törödik velem, ahogy becéz ahogy símogat, és vágyik utánam, imádom az eszét, az egyszerűségét, és a kitartását! kell nekem egy magas adonisz aki táncolni visz??? de lehet h buta, érzéketlen, önző tahó? nem nem kell több önző ember, én sem vagyok az, de Csabi sem, addig eszébe sincs magát kényeztetetni amíg én legalább egyszer el nem szálltam, olyan mintha mindig ismertük volna egymást, nincs egy unalmas percünk sem, még vitatkozni sem tudunk, mert az ész mindent visz, pedig akkora szenvedély tombol köztünk h alig bírjuk ki 5 percig h ne tépjük szét egymást! Na jó ennyi volt, nem keresem többé a torpedókat, ez egy jó dolog, úgy hívják h szerelem, amiben a puzzle darabok össze állnak és nem a nagy ő-t kell keresnem benne, hanem azt hogy ahogy múlnak a hetek h válunk lassan egyre alkalmassabbá arra hogy egymás nagy ő i lehessünk! Családcentrikus, természetbarát, egyszerű de okos falusi fiú aki csak otthont akar és családot! És ezért mindent megtenne! Holnap 33 leszek, egyedül megviselve az élet viszontagságaitól, egyedül nevelve a lányom mire vágyhatnék jobban, mint biztonságra egy stabil megbízható ember mellett, aki lehet nem táncol majd velem Dirty Dancingre de a csillagokat lehozná nekem az égről és minden nap én vagyok az első és utolsó gondolata, és már most családot alapítana velünk! Nem nem kell már más, elmúltak azok az idők amikor a tini álmok dívnak, ideje felnőtt fejjel nézni és keresni mire van szükségünk! Nem kell már más csak stabil biztonságos ember, aki szeret és otthont akar, nem álmokat kergetni! 

és az a legérdekesebb h mindig csak akkor vagyok tele hülye női agyalos kétségekkel amíg távol vagyok tőle, ami elég gyakori tekintve h heti egyszer tudunk találkozni! Aztán meg jön és vele vagyok és megölel megcsókol a maga muris módján olyan biztonságban érzem magam h egy atomrobbanás sem tudna megingatni! nem akkor úgy érzem minden a helyén van ő is én is és csak együtt vagyunk teljesek ilyenkor meg csak vergődöm mint a félszárnyú madár, szállnék de nem tudok a másik felem nélkül és agyalok a sok hülyeségen, pedig csak türelmesen várnom kell a következő meg a következő alkalmat amikor újra együtt szárnyalhatunk, és hinni, h egyszer teljesen össze forrunk h együtt szárnyalhassunk örökre! nincs itt hiba semmi, és nagyon igazán mélyen szerelmes vagyok most, úgy ahogy talán még soha, nincs cullang nincs kapkodás, nincs verseny sem bizonyítás v felvágás, csak ő meg én két lélek egy pár! és ami a különbözőség abbol leszünk egyek, amilyen a puzzle is ha két lyukas véget csak két pöcköset akarnék össze illeszteni akkor soha nem paszolnának össze az két különböző kell h össze passzoljon és ha összeillenek akkor össze is forrnak, mert kiegészítik egymást, és átadnak magukból a másiknak valamit, ill át is vesznek valamit, így lesz teljes a kép és egész! ENNYI!

fogalmam nincs róla h miért követek el mindig ugyan olyan hibákat? megint úgy érzem h túl gyors ez az egész! h túl hamar jön minden! miért kell mindig mindennel rohanni? de hogyan uralhatná az ember az érzéseit? hogyan tehetnék úgy mintha nem éreznék semmi? ha tudnám uralni vajon igazi lenne? 

miért van az h mások hónapokig udvarolnak mire ki merik mondani h szeretlek, míg folyton belefutok olyan pasikba akik már a második harmadik randin kiöntik a szívüket! 

Király Sanyi hát nem is emlékszem mikor mondta először de jól az elején, aztán kiderült h alkatrész hibás és hónapokig nem volt semmi, csak nyiminyomi, és jó szar semmilyen vége lett!

Pórel barom, már a második randin rám öntötte a szar kis szerelmi vallomását, és én mert be voltam tojva h soha nem lesz senkim minden ellenérzésem ellenére beadtam neki a derekam, csak h elmondhassam h van valakim és ne legyek egyedül, meghogy elfelejtsem szigetvárt! és mi lett a vége? semmi szar!

most meg tessék itt egy okos kedves édes fiú, aki 3 hét online harc után elhívott randira, sétáltunk jó sokat nevettünk beszélgettünk, odáig vagyok az eszéért, elég komolynak tünik, és én állat mit csinálok nem bírom a mocskos pofámon uralkodni és megcsókolom! egy hétig viaskodtunk h végre megértsem talán nem volt végzetes hiba és ő is akarta volna, csak nagyon vissza fogta magát mert én játszottam a jégkirálynőt! a kövi randin már együtt töltöttünk egy egész délutánt, kirándulás, séta, kv birkózás és előtte is több órányi telefoncsevej! és már megint ott tartok, h szerelmet vallott, bár  a világ legédesebb mondatával, és ki vagyok bukva h megint hova rohanunk?

miért mindig ennyire rohanni? v már azt sem tudom mikor vagyok szerelmes vkibe és mikor vagyok szerelmes a szerelem érzésébe?

nem akarom elrontani és máris úgy érzem h elszúrtam! :-(

hát mi történik akkor ha az ember lenyeli a szőrözös békát és mégis ad a srácnak még egy sanszot facebookon és kiderül h annyira jó fej, kedves, udvarias, okos, ideális zeneízléssel, tökéletes horoszkóppal, és minusz 10 cm el a magasságban? 

Hát az történik hogy az ember lánya fityet hány a világra, a konvenciókra, a külsőségekre, és a minusz 10 cmre, és csak az összképet nézi ami tökéletes és fejet hajt a randi előtt, addig pedig úgy ömlengünk facen mint valami szerelmes tinédzserek! és aztán jön a dejavu érzés h jéh már volt ilyen, alacsony online édes pasi, aki amikor meglátott közölte h ez neki túl magas és lelépett, most pedig újra ez a cipő és én tekintettel h így látatlanban beleestem félig ebbe a pasiba mint vakló a gödörbe, úgy félek mint az állat h mi lesz ha ez is meglát és elrohan? mennyi darabra törést bír elviselni az emberi szív? Hányszor képes még újra össze állni, meggyógyulni bízni és szeretni!? én most bízni nem bízok, halálosan rettegek hogy mi lesz ha........ és közben úgy zakatol az a kis csököttre fonnyadt szívecském mint a gőzmozdony és már ezer féleképpen képzelem el hogy milyen lenne egy ilyen rendes forma pasival az életünk, aki talán megbecsülne minket! 

a fenébe hát jár az embernek néha csak egy kicsit az a bizonyos tartós boldogság, ami nem egy két évig tart, hanem kitart sokáig? 

Irigyelem én a szerelmeseket, de nem a fiatal andalgókat már rájöttem hogy az öreg házasokat irigylem akik leélhettek stabilan valaki mellett egy egész életet, és nem folytonos összeomlásoktól és újrakezdésektől volt hangos az életük. 

Vajon ez lenne a titka, hogy nem a tökéletes alakú magasságú embert kell keresni, hanem a tökéletes lelkü embert? 

megismertem én a király és a pórel lelkét anno? azt hiszem nem, megkapargattuk a felszínt, és alig beszélgettünk egyikkel sem, rögtön jött a smaci a járunk és nem volt lelki össze hangolódás! 

vajon mit jelent ha valaki neten ennyire összehangolódik velünk lelkileg , folyton lessük egymást, írunk, várjuk, aggódunk, és igazán őszintén sikerül beszélni a másikkal! 

mit csinálok ha kiderül hogy nem tetszem neki? Mit csinálok ha ő csinál valamit ami összezúzza ezt az eddigi idilli összképet? nem lehet valami ennyire tökéletes! 

most olvastam egy gondolatot a Dalai Lámától hogy mi az élet értelme? a Boldogság? és mi a boldogság? nekem mi a boldogság? Boldog vagyok ha látom a lányom fejlődését, minden versét dalát, lépését! Boldog vagyok ha látom a cégeim fejlődését, hogy mosolyt csalunk sok elhagyott és elnyomott ember arcára, hogy boldogan esznek isznak táncolnak, kirándulnak velünk! 

Boldog vagyok ha valaki szeret! Úgy igazán! olyan nagy kérés ez vajon? én szeretem magam? talán igen valamennyire, de ez csak álambicíó hogy úgy teszek mintha erős és legyőzhetetlen lennék, közben belül kicsi vagyok és szánalmasan erőtlen, aki betegesen fél az újabb leutasítástól és csalódástól! Talán nem vagyok csúnya, talán nehéz igazán nehéz megtalálnom azt akinek én vagyok a szép és bennem találja meg akit keres! és talán ezt a kicsi gyönge csökött szívemet jobb lenne nem kiadni ennyire, és nem hagyni h ennyire elragadjon a hév, de ha ennyi év után úgy érzem ezek az érzések olyanok nekem mint egy falat kenyér? ha úgy érzem hogy nincs semmi élet a lelkemben üres és száraz, mert kiszárította a sok árulás és csalódás? mekkora áldozat újra megbízni és hinni az emberekben? és honnan jöttek ezek az érzések, hisz egy hete még ott tartottam h elküldöm a fenébe ezt a pasit, most pedig teljesen oda vagyok érte, csak azért mert törödik velem, és folyton keres, érzem hogy birtokolna, leigázna, ami de jó is lenne, nőnek lenni, nem erős kegyetlen férfias akárminek aki nem érezhet nem szerethet, mert akkor csalódna! 

Totál megfogok burulni ha ez nem jön össze az tuti végem lesz megint és tényleg befejezem a próbálkozást nagyon hiányzik az h szeressenek de ha tényleg annyira fáj a csalódás ahogy eddig fájt, akkor nem éri meg! -(

igen kellemes meglepetéssel indult a hét megjött a vastag gyerektartás, sikerült jó sok mindent megvenni amire ezer éve nem volt keret! nagyon jól esett shoppingolni! aztán hétvégére jött a padlófogás, elképzelésem sincs miért, de ittam egy kvt egy pasival, aki ráadásul a szomszéd faluban lakik, és hát olyan mint az elmúlt két exem egybe gyúrva, véletlenül sincs meg benne semmi amit elhatározás szerint fogok keresni most egy pasiban, anyagi biztonság, intellektus, anyamentesség, anti alkoholista! Ehhez képest csóró lúzer, iszik anyuci pici fia, és nagyon szófukar és butuskának tünik, bár abból amennyit eddig beszélt sok nem jöhetett át, mert alig szólt, el is telt kellemesen majd egy hét csendben mire újra irogatni kezdett össze futottunk a buszon, és nagyon rám van cuppanva, és az a baj, hogy nem tudom h mondjam meg neki h esélytelen a komoly kapcsolatra, max barát extrákkal kategóriát erősíti! hogy mondjuk meg egy pasinak, hogy csak társaságra és némi intimitásra vágyunk tőle, de kizárt hogy valaha is komoly kapcsolatunk legyen? talán nem kéne mondani semmit, meglátni hogy alakul, és ha komolyodik dobbantani, addig pedig használni arra amire nekünk kell! ez de rondán hangzik, mint a bérautó használjuk, lelakjuk, de sosem fogjuk örökbe venni, ha lelaktuk ott hagyjuk és keresünk másikat! ami elkísér a célunkig, a cél pedig nem új komoly kapcsolat, csak megtartani a függetlenségünket, házat venni, és beköltözni egyedül a gyerekkel! 

óva intenek ettől a sráctól mert buta, lehet valaki annyira magányos hogy egy kis kedvességért elnézi még ezt is? utoljára mikor ennyire bezárkóztam 6 hónapra, utána egy 1 évig minden pasit elkaptam aki megközelített, most 3 évre zárkoztam be, és ez az egy kv, és ez a néhány bók áttört bennem valami gátat, újra tudok érezni, érdekes attól féltem hogy jön a fájdalom is de nem jött, sajog de nem az elhagyás fájdalma, a magány üressége tölti meg a lelkem, hogy nincs senki akivel igazán őszinte lehetnék akit én érdeklek nem más! Lehet valaki úgy együtt valakivel hogy csak az érzéseket szipkázza? feltöltődni és tovább menni, vagy örüljek annak is h még tudok érezni? talán ez a jó válasz, kiderült h van élet a halál után, és ha mosolyogva nyitott szemmel járok talán rám talál egy méltó szerelem egy méltó pár személyében, ez a pasi meg amilyen csendes és vissza húzodó gondolom úgysem lesz belőle semmi! :-)

néha sőt mostanában egyre gyakrabban azon kapom magam hogy a múltban élek, kapaszkodok dolgokba emberekbe emlékekbe! 

Nagyon idegesítenek a hülye csses tyúkok ! Már köszönni sem köszönnek! Bunkó nagyképű banyák, akik csak akkor kedvesek ha akarnak valamit! de miért is kell velük foglalkozni?

hol van már az én családsegítőm amit már 8 éve elhagytam? sehol, sem a régi emberek nincsenek meg, sem a régi hely csak a néhány kedves emlék maradt, de igazából ha belegondolok a rossz érzésbe ami elkap akkor az nem más mint nosztalgikus gyász, hisz fontos szép állomása volt az életemnek aztán mindenki tovább lépett és már nem vagyunk egy csapatban mindenki másfelé indult, és a sok új arc is olyan amilyen érdek ember! 

csak el kell engednem a régi dolgokhoz való ragaszkodást mint egy lufit, és nem akarni olyan helyre tartozni v olyan érzéseket életben tartani amiknek már nincs helye az életemben és nekem sincs helyem már ott! elengedni és teret hagyni az újnak! 

úgy tenni mintha egy főtéri szobor lenne amit tudunk h ott van el nem  mozdíthatjuk mert el kell viselni szelíd közönnyel átnézni rajta és nem rágódni a múlton! 

talán ez lehet az év egyik új mottója elengedés! 

kivonulni sok olyan körből amik nem váltak előnyömre, kevesebbet szerepelni, többet segíteni, kevesebbet tudni, többet cselekedni! ahogy régen is tettem, azzal foglalkozni ami nekem fontos, nem ami által másnak leszünk fontosak! vissza térni a régi kezdeti állapothoz! 

:-) geekesen tolunk egy rendszer vissza állítást egy korábbi kedvezőbb müködő képes állapotba!

Kicsit nehéz lesz írni egy ilyen semmilyen unalmas pocsék évről! Alig volt egy két jó pillanat, minden nehézkesen ment, szürke volt, unalmas! Csak elengedés volt az egész! Elengedni a gyagyás barátnőt még egyet! Elengedni az érzés hogy jó a munkám, és nem ragaszkodni ahhoz hogy megfeleljek és szuper legyek, mert a többiek is tojnak rá és nekik könnyebb plusz a lelkesedést nem díjazzák sőt! Talán az év legnagyobb fejleménye volt, hogy egy csomó ember nem küldtem el a picsába pedig megérdemelte volna, hanem elengedtem az érzést, illetve hogy vettem egy kocsit és végre megtanultam vezetni! Ergo oda megyek ahova akarok, ez 10 év után hatalmas siker, már voltam dolgozni, szántón moziba vele, és nem köt senkihez az idő! 

NA jó ez a legfontosabb pozitívum az évben! 

Amúgy kaki, egyedül magányosan átkockulva kezdtem ezt az évet, egy ratyi melóval és pasi nélkül! egy randim sem volt, minden pasit elkergettem magam mellől, még online is egy hárpia voltam! Úgy félek tölük mint a tűztől ami egyrészt érthető másrészt ledolgozandó feladat 2016 ra, el kell kezdeni randizni végre! És nem komolyan venni senkit, és semmit, nem átadni magunkat senkinek és semminek! és akkor nem lesz gond! 

anyagilag kipucoltam a pórel után maradt hiteleket, megvettem a kocsit bár kicsi szemhitel segítségével, de alapjában véve nulszaldosan zártam az évet, megtanultam takarékoskodni, szóval jöhet az ütemterv kövi része, a ház önerőre való spórolás! 

eltekintve attól h effektíve mindenkit elkergettem magam mellől akik az elmúlt 10 évben mellettem álltak nem is rossz a helyzet, új élet, tiszta lap, új év, van sansz új barátokra, és nem rágódni a múlton, határozottan tartani a cél felé, és megtanulni de kurvára megtanulni NEMET mondani a hülye ötletekre!

Jobban beosztani az időt, kevesebbet netezni, többet játszani a gyerekkel. olvasni zenét hallgatni, és határozottan kevesebbet alkoholizálni, ami lassan kezdett olyan méreteket ölteni ami aggodalomra adhat okot! 

Sokat kirándulni ha kijön a tavasz hisz van már autó és olyan nagy és szép ez a világ! igen ez az év lesz a kinyílás éve, az újra kinyílás éve, elég volt a depiből a gubóból, éppen sok volt 2 évig sajnálni magam a válás után elengedés, újra kezdés! :-)))))))) jó lesz most jó lesz minden, mert jóvá teszem! 

Na az év első energetikailag jelentős 10 milliószoros napja ráadásul teliholdra esik vagyis több oldalról kellene ma megtisztelni a napot!

Ha mint amatőr Buddhista állnék neki akkor most meditálnék ahelyett hogy itt verem a billeket de valahogy nem érzem hogy az itthoni meditálással sokra mennék nem megy a lekapcsolás ha folyton azon zizegek mikor jön ki a gyerek fél kócosan álmosan belelépve a nyugiba:-) Jó dolog anyának lenni imádom szeretem de jó lesz ha már jó idő lesz és autó hogy néha ha csak egy órára is letudjak lépni egyedül úgy kikapcsolni a gondolataimat hogy nem gyalogol bele senki! ÉS FELÉBREDT A GYEREKXDXDXD! "ANYAAAAAAAA"

NA KAKAÓ lekeverve gyerek mese bekapcsolva gyerek leültetve 

Most mondja nekem valaki hogy van értelme az itthoni meditációnak? Ha éjjel ezért felkelek tuti hogy belealszok vagyis semmi értelme felkelni! 

Ha a teliholdat nézem akkor érdemes lenne ESBATOT ülni de folyamatosan azt érzem hogy továbbra sincs elég tudásom hetek óta egy boszikönyv kinyitásáig nem jutottam el csak jönnek a folyamatos megérzések és vissza jelzések hogy jó irányba járok de túl sok gond volt ahhoz a meloban amit hazahoztam és csak passzívan tudtam kikapcsolni ergo bor meg vmi hülye filmmel 

holott olvashatnék köthetnék kreatívkodhatnék! Be fogok punnyadni ha megint csak a munkahelyi gondok töltik ki az agyam + most már 2 hete tuningolom magam ezzel a hülye tapolcai munkával ! Eredménytelen pályázati eljárás ilyen francos indokot még soha nem hallottam mondták volna azt hogy balfasz esélyed sincs mert nem az vagy aki mi akarunk és akkor az ember tudja hogy a protekció jön lát győz de ez! El kell engednem ezt a szarságot szarul esik az ilyen semmilyen válasz hogy az ember azt se tudja hogy most mi van!

Ennek meg semmi értelme hogy minden délután ezen agyalok és cuccolom magam vagy azon hogy a sok öntelt nyálas apuka vinnyog délutánonként a gyerekének bunkó vagyok pont de amikor az ilyen mondatoktól kifordul a belem " hogy ajött a néni a gyerekéért mert minden gyereknek van anyukája meg apukája" hát bazdmeg gondoltam " NEKÜNK CSAK ANYUKÁNK VAN ÉS TELJESEN JÓL ELVAGYUNK ÍGY IS"  a lenyúlt ábrázat már megérte nyald ki majom faroklóbáló kb annyi értelmük van csak azért nem dobálnak ürülékkel mint a csimpánzok mert túl kényesek hogy kakis lesz a kezük vagyis egy totálisan elnőiesedett pasi állomány újabb nekem rózsaszín pónis tagja! 

HOGY HOVA TÜNTEK AZ IGAZI FÉRFIAK????? 

Ennyi nyálas áll farkas fószert és nem hogy kevesebb egyre több van! Nem is igazán tudom hogy ki volt a hibás mi nők mert egyenlő jogokat akartunk és az egész túl haladt minden célon és nem hogy egyenlők letttünk de simán átadták nekünk a párkapcsolatban a férfiak a gyeplőt mert így kényelmesebb! LEhet hogy a bérek szintjén még ott tartunk hogy az Oscar gálán kell beszólni " hé parasztok egyenlő béreket és úgy ált egyenlőséget a nőknek" de hogy párkapcsolati szinten valami egészségtelen irányba ment el ez a történet az biztos! 

Lennék én is igazán nőcis nő akit a pasi tenyerén hordoz elvégzem a munkám nevelem a gyereket végzem a házimunkát ha gond van van beleszólási jogom hogy közös döntés szülessen de a pasi legyen a család feje ne egy ilyen nyálas nyomorék! 

Na szóval érdekesek a tendenciák és egyre inkább azt látom hogy esélyem sincs rá h találjak egy olyan igazi határozott pasit aki nem diktátor de tudja irányítani az életet és nem hányok lilát tőle:-D

Szóval ilyen szarságokon agyalok délután hát jobban járnék ha mesét néznék a gyerekkel vagy építenénk tornyot és nem agyalnék szarságokon ha agyalni kezdek egyszerűen megállok ráncba szedem a gondolataimat és keresek valami olyan tevékenységet amivel konstruktív eredmények születnek! akármit!!!!!!

Tessék 10 milliószoros nap rájöttem miért vagyok ideges délután mert szarságokon agyalok és felhúzom magam hát nem nem nem nem nem !!!! 

Most pedig megyek zuhany gunya és nem utolsó sorban bedobok egy jó boszis könyvet a táskámba és vissza szállók abba a bizonyos seprű nyeregbe hogy esbat közelihez méltó napom legyen! 

annyira sokat gondolkodtam manapság az embereken és a hozzájuk való viszonyomon annyira megbántottak oly sokan, hogy egy tüskés bizonytalan sündisznó lettem! nem igazán bízom senkiben és egyáltalán nem jól állók hozzá úgy ált senkihez. mindenkiben csak a rosszat látom, és félek az emberektől, pedig gondolom senki nem foglalkozik én velem, csak én velük, mert olyan bizonytalan vagyok mint egy szüz tini lány! 

vajon ezen hogy lehet javítani talán így hogy belátom h zéró az önbizalmam és meg kell keresnem az útját módját h megint legyen! és nem csak a segítésbe menekülni! 

kezdetnek igen jó h merek vezetni egyedül elmenni néha ide oda! ez óriási dolog nálam! Jobban kéne értékelnem amim van, meleg odú a fejem felett, nyugis munka, klassz kollegák, csodás csemete, és kaptam egy 3. sanszot h talpra álljak egyedül! másnak nem jut ennyi esély egész életében mint nekem az elmúlt 5 évben! talpra állni egyedül ez a igazi eredmény, amikor nem teszik a seggem alá a kocsit, a házat meg semmit, hanem megdolgozom érte, és össze spórolom a rávalót! igazán fogom tudni értékelni h az enyém mert én teremtem elő a rávalót! 

nem függök senkitől, nem köt senki! ez hatalmas ajándék, és talán itt az ideje néha néha randizni is egyet! fogok is aztán nem kell túl komolyan venni az életet, rövid kár eltékozolni :-)

igazán jó hatással lesz rám az is h most nem látom a pórét pár hónapig, néha még ma is úgy érzem h nem engedtem el igazán és még mindig kötödök érzelmileg talán így is van, de van e jobb ok másik keresésre, minthogy ezt a bizonytalanságot elkergessem!??

ideje végre talpra állni és élni az életet ami szép és rövid kár önsajnálatba süllyedni!